Tavaszváró

Újabb nyuszik és macik próbálják előcsalogatni a tavaszt:

Nyári napsütés - babatakaró

Elkészült az első babatakaróm igazi kislányos, nyári napsütés hangulatban:

Túrós palacsinta

Fodrásznál ülve került a kezembe egy Nők Lapja, amiben rátaláltam erre a palacsinta receptre. Ma ki is próbáltam, nagyon finom lett. 

Túrós palacsinta csőben sütve

Hozzávalók a palacsintához:
20 dkg liszt, 1 csipet só, 3 tojás, 3 dl tej, 2 dl szódavíz, 0,5 dl olaj

A töltelékhez: 25 dkg túró, 3 ek. vaj, 2 tojás, 8 dkg cukor, csipet só

Az eredeti recept szerint (Lajos Mari) kell bele reszelt citromhéj és rumba áztatott mazsola is, ezeket én kihagytam. A tojás fehérjét habbá verve kell a túróhoz keverni.

Az öntethez: 1 tojás, 3 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 dl tej

A palacsintákat megtöltöttem a túróval, félbe vágtam őket és kivajazott tálba téve forró sütőben megsütöttem.

Ilyen lett:

Messze még a húsvét,

...de a nyulak már készülődnek:

Dinománia

Közeleg az óvodai farsang. Barnus dinoszaurusznak szeretne beöltözni. Már megvettük a zöld polár anyagokat, a dino jelmez folyamatban van. Még decemberben a nagy téli leárazásban találtunk dinos sapit és kesztyűt. Sajnos sál nem járt hozzá, így most, hogy van zöld anyag, elkészült a hozzá illő sál:

Császárzsömi helyett sós kiflik

Nálunk nem kell azon meglepődni, ha a kenyér körül van némi cérna, vagy ha a varrógép kicsit lisztes lesz. Tegnap is egyszerre készült egy nyuszinadrág és a vacsorának való kifli.
Végre sikerült olyan kiflit sütnöm, ami jóval lazább, mint a kenyér (bár még nem az igazi), és még le is lehet tekerni, mint a békebeli kifliket. A recept alapja Limarától származik. Kicsit több sót, több aszkorbinsavat és egy picit kevesebb cukrot tettem a tésztába, kifliket formáztam és a sütés végén meglocsoltam a perecre való sómasszával. Ilyen lett:

Hozzá illő nyuszival

Ezt a nyuszit is Ági kapta a takaró mellé. A kép nem túl jó, sajnos csak a telefonommal fényképeztem le.

Ági születésnapjára

Végre megmutathatom, mert Ági a hét végén megkapta a szülinapi ajándékát, ezt a takarót:

Rózsás karácsony

Még valamikor tavaly nyáron szerettem bele ebbe a rózsás anyagba, és mikor arra gondoltam, hogy varrok anyukámnak egy neszeszer, nem volt kérdés, hogy miből.

És ha már ott volt ez a csodaszép anyag, remek alkalom kínálkozott, hogy szárnyas szivecskék is készüljenek belőle:

Hagymaleves rozscipóban

Már hetek, sőt hónapok óta kacérkodok a gondolattal, hogy cipóból kéne levest enni. A hét végén pedig úgy döntöttem, itt az ideje, hogy elkészítsem. A rozsos cipót Limara receptje szerint még szombaton megsütöttem. 

A hagymalevesbe pedig tettünk pirítot kenyérkockákat és egy kis reszelt sajtot.

Cipórecept:

• 20 dkg kovász
• 35 dkg BL 80 liszt
• 15 dkg tk rozsliszt
• 1 ek sikér (ilyenem nincs, de talán magasabb lett volna tőle a cipó) 
• 2 tk só 
• 2 ek olaj
• csipet aszkorbinsav
• 1 tk barnacukor
• 1,5 dkg élesztő
• 3 dl víz 

Kenyérsütő gépben megdagasztottam, megkelesztettem a tésztát. Három cipót formáztam belőle. Duplájára kelesztettem, sütőzacskóban 220 fokos sütőben sültek kb. 30 percig.

Hagymaleves 3 cipóhoz:

• 30 dkg vöröshagyma
• 0,5 liter leves (lehet kockából is)
• 2,5 dkg vaj
• 10 dkg reszelt sajt
• 1 ek liszt
• 1 tojás sárgája 

Vajon lassú tűzön megdinszteltem a hagymát, rászórtam a lisztet, kicsit megpirítottam, majd felöntöttem a levessel. Sóztam, borsoztam és 20 percig lassú tűzön főztem. Kiszedtem egy kicsit a levesből, hozzákevertem a tojás sárgáját és óvatosan a többihez adagoltam.

A cipók belsejét kivájtam, 180 fokos sütőben kicsit megmelegítettem, majd ebben tálaltam a leveset.