Későn érő típus vagyok. 35 év kellett hozzá, hogy legyen hobbim. Most viszont kettő is van. A varrógép és a kenyérillat. A nyár végén találtam rá Limara blogjára, melynek hatására elkezdtem mindenféle kenyérillatú finomságot sütni. Tele vagyok sikerélménnyel és lelkesedéssel.
Aztán a születésnapomra a párom meglepett egy varrógéppel. Pár hétig csak nézegettem, nem tudtam, hogy fogjak hozzá. Mára ott tartok, hogy gyakorlatilag kiszorította a családot a konyhából.
Vannak patchwork-ös kellékeim is: vonalzó, vágólap, körkés, rengeteg gombostű (sajnos néha a földön is). Éjszakába nyúlóan varrok, amíg "bírom cérnával".
És most mutatok néhányat az első munkáimból:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése